A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag -szervezetileg-jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatot indítsanak el, s a közmegelégedésére, hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukban kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Magyardombegyház község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Magyardombegyház község önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított l990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a – szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §.

(1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv -ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ -ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyardombegyház Község Önkormányzata
2. Az Önkormányzat székhelye: Magyardombegyház

          Pontos címe: 5838 Magyardombegyház, Zalka Máté u. 61. sz.

3. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Magyardombegyház Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
4. Illetékességi területe: Kisdombegyház Község közigazgatási területe

3.§

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

4.§.

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

5.§.

1. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak (Ötv. 1. §. (12) bek.).
2. „ A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.”

         (Ötv. 1. §. (3) bek.)

6.§

1. 1. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
2. 2. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

1. 1. 1. képviselő-testülete, annak felhatalmazására,
      2. bizottsága,
      3. a polgármester,
      4. a helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2. §. (2) bek.)

7.§.

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

8.§.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármester, az állandó bizottságokra átruházhat.

9.§.

A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre

1. Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

• • a településrendezés és településfejlesztés,
  • az épített és természeti környezet védelme,
  • a lakásgazdálkodás,
  • a vízrendezés, csapadékvízelvezetés és csatornázás,
  • a köztemetők fenntartása,
  • a helyi közutak és közterületek fenntartása,
  • a helyi tömegközlekedési és köztisztaság biztosítása (Ötv. 8. §. (1) bek.),
  • gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,
  • közreműködés az energiaszolgáltatásban,
  • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
  • gondoskodás az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról (Ötv. 8. §. (4) bek.)
  • a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,
  • nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,
  • az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

2. Az önkormányzat köteles gondoskodni:
   • az egészséges ivóvízellátásról,
   • az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
   • az egészségügyi és szociális alapellátásról,
   • a közvilágításról,
   • a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,
   • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

10.§.

A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza.

11.§

1. A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.

2. Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az (1) bekezdésében említett részletes feltételeit.

12.§.

A települési önkormányzat képviselő-testületének önként vállalt önkormányzati feladatai:

              Falugondnoki Szolgáltatás szociális alapellátás

13.§.

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• • az önkormányzati rendeletalkotás,
  • az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
  • a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
  • a helyi népszavazás kiírása,
  • az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
  • a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
  • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
  • a településrendezési terv jóváhagyása,
  • éven belül 3 millió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,
  • kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása,
  • önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
  • intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet alapítása,
  • közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,
  • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
  • felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő),
  • a népi ülnökök megválasztása,
  • állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
  • amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

14.§

1. A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Ötv. 17. §. (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.

15.§.

1. A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

3. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.

16.§.

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban tájékoztatja.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

(Ötv. 12-18. §.)

17.§.

A képviselő-testület összehívása:

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő + a polgármester
2.  A testület szükség szerint, de legalább évente 6 ülést tart.
3. A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A testületi ülést általában minden hónap első hetének csütörtöki napjára kell összehívni.
4. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
   • a képviselőket,
   • a bizottságok nem képviselő tagjait,
   • a jegyzőt,
   • a lakossági szervezetek képviselőit,
   • az önkormányzati intézmények vezetőit,
   • a helyi pártok képviselőit,
   • az egyházak képviselőit,
   • akit a polgármester megjelöl.
5. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
6.  A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
   
   1. a bizottságok nem képviselő tagjait,
   2. a körjegyzőt,
   3. a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött lakossági szervezetek képviselőit,
   4.  akit a polgármester meghívott.
7. Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább három nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját és helyét, napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzatnál. A meghívó kifüggesztendő az önkormányzat hirdetőtábláján is.
8. A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők közül legalább 2 fő képviselő, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
9. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.
10. „A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsági ülésein.” (Ötv. 8. §. (5) bek.)

18.§

A képviselő-testület ciklusprogramja:

1. A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót.
2. A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
3. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

19.§.

1. A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló évenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
2. Az üléstervet minden év január 31-ig a javaslatok alapján a körjegyző állítja össze.
3. Az üléstervre javaslatot tehetnek:
   
   1. a települési képviselők,
   2. a bizottságok,
   3. az alpolgármester,
   4. a körjegyző,
   5. a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői,
   6. a település önszerveződő közösségei,
4. Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
5. Az ülésterv tartalmazza:
   • a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
   • a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
6. A ciklusprogramot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

20.§.

A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. (Ötv. 12. §. (3) bek.)
2. A képviselő-testület

2. 1. zárt ülést tart a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
   2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. (Ötv. 12. §. (4) bek. a), pont)
3. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása (Ötv. 12. §. (5) bek.)
4. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti
5. A polgármester a testületi ülés vezetése során:
   
   1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
   2. megállapítja az ülés határozatképességét,
   3. előterjeszti az ülés napirendjét.
6. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

21.§.

Az előterjesztés

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
3. Az előterjesztés főbb elemei:
   
   1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
   2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

22.§.

1. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi  indítvány tárgyában.

2. A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
   
   1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
   2.  Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalása, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősségi tények rövid indokolására.
   3. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

23.§.

A vita, szavazás

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
   
   1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt kiegészítést tehet,
   2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
3. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
4. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
5. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. H a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
6. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
7. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
8. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
9. „A javaslat elfogadásához a jelenlévő  települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges” (Ötv. 14. §. (1) bek.). ,,A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.” (Ötv. 14. §. (2) bek.)
10. Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
11. Minősített többség szükséges:
    
    1. önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10. §. pont),
    2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv. 10. §. pont)
    3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. §. e) pont)
    4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzathoz való csatlakozáshoz (Ötv. 10. §. f) pont),
    5. intézmény alapításához (Ötv. 10. §. a) pont)
    6. zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12. §. (4) bek. b) pont),
    7. a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásához (Ötv. 18. §. (3) bek.),
    8. a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 33/B. §. (19) bek.),
    1. az SZMSZ -ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(12)  A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (Ötv. 12. §.(6) bek.) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(13) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvánosan kell ismertetni.

(14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt törvény írja elő,

b) azt a polgármester és a bizottságok elnökei kérik.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(15)   A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak,, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(16)   A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(17)   A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(18)   A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Magyardombegyház Község Önkormányzata Képviselő-testületének … / 20….év (…...hó....nap) Mdkt. Határozata

(19)   A testületi határozatokról a Körjegyzőség hivatala betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(20)   A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

(21)   A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a körjegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

24.§.

A titkos szavazás

1. Titkos szavazást kell tartani:
   
   1. választás,
   2. kinevezés
   3. felmentés,
   4. vezetői megbízás adása, visszaadása, valamint
   5. fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabás) esetén.
2. Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
   
   1. szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
   2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
   3. a szavazás során felmerült körülményeket.
3. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

25.§.

Kérdés, interpelláció

1. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.
2. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

A válaszadás maximális időtartama 3-5 perc.

3. A képviselő a képviselő-testület ülésén – lehetőleg a napirendek lezárása után:
   
   1. a polgármestertől,
   2. alpolgármestertől,
   3. az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
   4. a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb l5 napon belül írásban – érdemi választ ad.

4. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
6. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
7. Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

26.§

A tanácskozás rendjének fenntartása

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
   
   1. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
   2. Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
   3. Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkenti.
2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
3. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

27.§.

A jegyzőkönyv

1. „ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.” (Ötv. 17. §. bek.)
2. A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Ebből:

a)   Az eredeti példányt az irattár iktatja, kezeli,

1. 2. Az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (Ötv. 17. §. (2) bek.)

1. 3. Egyik példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a körjegyzőnél kerül lefűzésre és tárolásra.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányhoz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

4. A jegyzőkönyv tartalmazza:
   
   1. az ülés helyét, időpontját,
   2. a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát),
   3. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
   4. az ülés megnyitásának időpontját,
   5. az elfogadott napirendet,
   6. napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
   7. a határozathozatal módját,
   8. a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,
   1. a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket),
   10. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
   11. az ülés bezárásának időpontját.
5. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá. A polgármester jegyzőkönyv hitelesítőket is felkérhet.(Ötv. 17. §. (2) bek.)
6. A választópolgárok – a zárt ülése kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.” (Ötv. 17. §. (3) bek.)

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

28.§

1. A képviselő-testület – az Ötv. 16. §. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján –a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
2. Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
   
   1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv. 18. §. (1) bek.)
   2. a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. (Ötv. 20. §. (2) bek.),
   3. a bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról (Ötv. 23. §. (2) bek.),
   4. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról. (Ötv. 50. §. (2) bek.),
   5. a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról (Ötv. 80. §. (2) bek.)
3. Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

29.§.

A rendeletalkotás főbb szabályai

1. A rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. 1. a települési képviselők,
   2. az önkormányzati bizottságok elnökei útján
   3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
   4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
2. A rendelettervezet elkészítése
   
   1. A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.
   2. A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa (csoport) készíti el.

Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is.

c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

3. A tervezet véleményezése
   
   1. A jogszabályi környezet
   2. Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

• • a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
  • a lakossági közvéleménykutatás.

3. 3. A tervezetet – a jegyző véleményével együtt –megvitatás céljából az ügyrendi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt – szükség szerint más külső szakembereket is – meg kell hívni.
   4. A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
   5. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelyek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
4. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
   
   1. A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
   2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
   3. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

Magyardombegyház Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…. év (……..hó….nap) Mdkt. Rendelete

5. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele
   
   1. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
   2.  A polgármesteri hivatalban és a község hirdetőtábláján a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni. A körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. A körjegyző gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek 2 évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
6. Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
   
   1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester, körjegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
   2. Egy-egy „ágazat” képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalja.
   3. A körjegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

V. Fejezet

A települési képviselő (Ötv. 19-21. §.)

30. §.

A képviselőt az Ötv -ben és az SZMSZ -ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

31. §.

„A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 31. §. szerinti esküt tesz.” (Ötv. 19. §. (19) bek.)

32. §.

A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

33. §.

A képviselők főbb jogai

1. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2. „Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.” (Ötv. 19. §. bek. c) pont utolsó mondat)
3. A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
4. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 munkanapon belül köteles érdemi választ adni.
5. Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
6. „A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.” (Ötv. 20. §. (2) bek.)

34.§.

A képviselő főbb kötelezettségei

1. Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
3. Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
4. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartás kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
5. Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
6. A személyes érintettség bejelentése.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai (Ötv. 22-29. §.)

35. §.

A bizottsági feladatok és szervezet

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
2. A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság 3 fővel,

A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezését és feladatát az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.

3. A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
4. A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel – szakmai tanácsadó szerveként albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a bizottság állapítja meg.
5. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

36.§.

A bizottsági működés főbb szabályai

1. „ A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, alpolgármester a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.” (Ötv. 24. §. bek.)
2. „ A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (Ötv. 23. §. (3) bek.)
3. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
4. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
5. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt,
6. „ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.” (Ötv. 26. §.)
7. A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
8. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
9. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
10. A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
11. A bizottság a tevékenységéről évente kétszer beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző.

(Ötv. .30-38. §.)

37. §.

A polgármester

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
2. „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.” (Ötv. 32. §.)
3. A polgármester illetményére és bérfejlesztésére a Képviselő-testület tesz javaslatot.
4. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
   
   1. segíti a képviselők munkáját,
   2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
   3. képviseli az önkormányzatot,
   4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
   5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
5. A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ -ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
   
   1. dönt az éves költségvetés l %-át meg nem haladó hitelügyletről,
   2. dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,
   3. dönt a költségvetési tartalék 20%-áig terjedő felhasználásáról,
   4. megállapodást köt az éves költségvetés 10%-ig terjedő vagyonügyekben,
   5. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
   6. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
   7. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
   8. a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
   1. irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,
   10. ellátja a honvédelmi törvény Htv. 19. § -ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
   11. az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
6. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
   
   1. indítványozza a bizottság összehívását,
   2. felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (Ötv. 25. §. (2) bek.)
   3.  bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
7. A polgármesteri a hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
   
   1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
   2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
   3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utat államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja,
   4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
   5. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
   6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (Ötv. 35. §. (2) bek.)
8. A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
9. A polgármester átruházott hatáskörben:
   1. 1. A 6/2001. (VI. 15.) Kdkt. számú rendelet 3. §. (1) bekezdésében kapott feladatkörében a 11. § szerint egyszeri átmeneti segélyt adhat indokolt esetben.

38. §.

Alpolgármester

1. „ A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére l fő alpolgármestert választ.” (Ötv. 34. §.)
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok
4. Az alpolgármester feladatait – jellegüket, tartalmukat tekintve -. előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:
   
   1. a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
   2. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
   3. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
   4. a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

39. §.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése (Ötv. 31. §.)

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

1. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
2. Az ülés vezetésére a 20.§ -ban és a 23. §. (1)-(10) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. Tartós akadályoztatásnak minősül:
   
   1. 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
   2. büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
   3. 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

40. §.

A körjegyző

1. „A képviselő-testület– pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.” (Ötv. 36. §. bek.)
2. A körjegyző vezeti a Körjegyzőség hivatalát. (Ötv. 36. §. bek.) A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (Ötv. 36. §. (2) bek. a) pont) Ebben a körben:
   
   1. előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
   2. ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
   3. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
   4. törvényességi észrevételeket tehet döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
   5. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
   6. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Körjegyzőség hivatali munkájáról és az ügyintézésről
3. A körjegyző egyéb főbb feladatai:
   
   1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
   2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
   3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
   4. „A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.” (Ötv. 36. §. (2) bek. b) pont)
   5. szervezi a Körjegyzőség hivatala jogi felvilágosító munkáját,
   6. ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
   7. Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
   8. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
   1. gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,
   10. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
   11.  hetente hétfői munkanapokon fogadóórát tart.

41. §.

1. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
2. A kinevezés határozatlan időre szól.

VIII. Fejezet

42. §.

A Körjegyzőség hivatala

1. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Kisdombegyház-Magyardombegyház Községi Önkormányzatok Körjegyzősége ( Körjegyzőség) elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv. 38. §.)
2. A képviselő-testület a Körjegyzőség hivatala irányítását döntésein keresztül a polgármester irányítási jogosítványainak a polgármesteri hivatallal szemben nem érvényesítheti.
3. A Körjegyzőség hivatalát a körjegyző vezeti.
4. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes Körjegyzőség hivatala belső szervezeti tagozódását, munka – és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a bértömeget.
5. A polgármester előterjesztését a körjegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
6. A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát külön rendeletben határozza meg.
7. A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztást tartalmazza.
8. A Körjegyzőség ügyrendjét Kisdombegyház-Magyardombegyház Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete tartalmazza.
9. A képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a Körjegyzőség hivatala szervezeti tagozódására munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják el, és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a körjegyző vezetési jogosítványait a Körjegyzőség hivatalával szemben.
10. A Körjegyzőség köteles ellátni a bizottságok működésével a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
11. A települési képviselő a Körjegyzőségtől a körjegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Körjegyzőség hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
12. A Körjegyzőség önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a Körjegyzőség hivatala működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
13. A Körjegyzőség hivatala igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
14. A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. a Titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a körjegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.
15. A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. tv. 22/A §. (8) bekezdésében meghatározott vagyonnyilatkozat tételére az alábbi munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselők kötelezettek:
    1. 1. körjegyző
       2. anyakönyvvezető
       3. adóügyi feladatot végző köztisztviselő.

IX. Fejezet

A társulások (Ötv. 41-44. §.)

43. §.

A társulásra vonatkozó átfogó szabályok

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
3. A társulások célja és rendeltetése:
   
   1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
   2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
   3.  a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
4. A koordináció főbb módszerei:
   
   1. a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
   2. testületi ülések együttes tartása,
   3. közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
   4. képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.

(5) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ mellékletét képezik.

X. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

44. §.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

1. A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
2. A képviselő-testület az Ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást:
   
   1. A törzsvagyon körébe tartozó – korlátozottan forgalomképes – vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában (20 millió Ft értékhatáron felül).
   2. Önkormányzati lakás, helyiség, ingatlanok elidegenítése, ha az elidegenítésre kijelölt ingatlanok forgalmi értéke a 10 millió Ft-ot meghaladja.
   3. Lakásgazdálkodási koncepció (rendeletek) kidolgozása.
   4. A település általános rendezési tervének, részletes rendezési tervének megállapítására hivatott rendeletének megerősítése.
   5. Minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügy, amelynél a helyi népszavazást az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki.
3. A (2) bekezdésben felsoroltak a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet kötelező tartalmi elemeit jelentik.
4. Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.[Ötv. 49. § (1) bek.]
5. Kötelező tartalmi elemeként felveendők a helyi önkormányzati rendeletbe a következők:
   
   1. Az Ötv. 49. § (2) bekezdése értelmében a kezdeményezésre jogosultak köre. Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.
   2. Népi kezdeményezés, tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:
      • olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
      • a megtárgyalása lehetetlen.
   3. A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
   4. A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester köteles a helyben szokásos módon közzétenni.

45. §.

Lakossági fórumok

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai: (Ötv. 13. §)
   
   1. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
   2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
   3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
   4. A Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
      A jegyzőkönyv összeállításáról a körjegyző gondoskodik.
2. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:
   
   1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, hangos híradó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
   2. A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt.
   3. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik.

XI. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

46. §.

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
   
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
   3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
3. Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 80. § bekezdésében foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról célszerű, ha külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
4. A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
5. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
6. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

47. §.

Az önkormányzat költségvetése

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
   
   1. Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
      • a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
      • az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
        Ezen belül:

= a bevételi források,

= azok bővítésének lehetőségei,

= a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak) meghatározása,

= az igények és a célkitűzések egyeztetése,

= a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

= a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

1. 2. A második forduló főbb elemei:
      • A közmeghallgatást követően a képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
      • A költségvetési javaslat tartalmazza:

= a bevételi forrásokat,

= a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önálló költségvetési szervenként),

= a felújítási előirányzatokat célonként,

= a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

= az általános és a

= céltartalékot.

3. A költségvetési rendelet tervezetének elkészítéséről a körjegyző gondoskodik, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
4. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok irányadók.

48. §.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai (Ötv. 90. §)

1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
2. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
3. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
4. A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
5. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a félévi teljesítést határozattal fogadja el, évvégén a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
6. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
7. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség hivatala látja el. E körben különösen:
   
   1. a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁH részére,
   2. beszedi az önkormányzat saját bevételét,
   3. „leigényli” a TÁH-tól a címzett és céltámogatásokat,
   4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
   5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
   6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
   7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
   8. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
8. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – az alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.
9. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból – a házi pénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.

49. §.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. [Ötv. 92. § (2) bek.]
2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. [Ötv. 92. § bek.]
3. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. [Ötv. 92. § (2) bek.]

50. §.

Felterjesztési jog (Ötv. 101. §)

1. „A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.” [Ötv. 101. § bek. C) pont]
2. „A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat – és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
   
   1. tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
   2. javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.”[Ötv. 101. § (1) bek.]
3. A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

51. §.

1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján 2007. április 01-én lép hatályba, melyet az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
2. Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló, 12/2004. (XII. 01.) Mdkt. számú rendelet.
3. Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos, naprakész vezetéséről, a körjegyző gondoskodik.
4. Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendő:
   
   1. a települési képviselőknek
   2. a bizottságok nem képviselő tagjainak,
   3. a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének,
   4. az illetékes ügyészség vezetőjének.
5. Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.
6. Az SZMSZ mellékletei:
   1. számú melléklet       A Képviselők névsora
   2., számú melléklet      Az Állandó Bizottság feladata, hatásköre
   3, 4, 5. számú melléklet         Társulási Megállapodásokról

Magyardombegyház, 2007. március 27.

                         Dús Ildikó                                               Nádaskiné Szabó Margit

                       polgármester                                                         körjegyző

A rendelet kihirdetve:

                  2007. április 01-én.

                                                                                        Nádaskiné Szabó Margit
                                                                                                    körjegyző